Újdelhi arra számít, hogy a zsidó állam segítségére lesz az afganisztáni amerikai csapatkivonáson felbátorodó szomszédos terrorszervezetek megfékezésében.
India óvatosan figyeli, hogyan közeledik apró diplomáciai gesztusokkal egymáshoz Izrael és Pakisztán, miközben reméli, baráti ország aktív szerepet vállal majd az onnan érkező muszlim terrorcsoportok elleni fellépésben politikai és szakmai téren egyaránt.
Az indiai vezetés abban bízik, hogy Izrael segíthet meggyőzni Donald Trumpot és kormányát arról, hogy a szír csapatkivonással párhuzamosan tervezett afganisztáni kivonulás nagy hiba lenne a térség jövőjének stabilitását tekintve.
Trump decemberben tweetelt szándékáról, hogy Szíriából 2000, Afganisztánból 7000 amerikai katonát tervez kivonni. A szír döntésről az izraeli fél kijelentette, kellemetlen következményekkel járna mind rájuk, mint a régióra nézően.
India attól tart, hogy az amerikai döntés fel fogja bátorítani a szomszédos pakisztáni terroristákat, így megnövekedhet az országban elkövetett terrorakciók száma. Csak a múlt héten 40 indiai katona életét követelő támadást vitt véghez a pakisztáni székhelyű, Maszúd Azhar vezette Dzsais-e-Mohammed csoport.
Remélik, Izrael kiáll majd mellettük a nemzetközi fórumokon, hogy sikerüljön a legbrutálisabb támadásokért felelős szervezeteket az ENSZ Biztonsági Tanács terrorista feketelistájára felvezetni. Ez irányú igyekezetüket eddig Kína minden alkalommal megtorpedózta.
A zsidó állam abban is segítheti Indiát, hogy a terrorfinanszírozás ellen küzdő csoportjával kinyomozza az eddig több, mint másfél-száz áldozattal járó akciókért felelős Dzsais-e-Mohammed és a Laskar-e-Taiba iszlám terrorszervezetek anyagi forrásait, és elzárja a csapot.
India már egy ideje közelről figyeli Izrael és Pakisztán lassú diplomáciai közeledését, melyben az elmúlt hónapokban három fő esemény játszott jelentős szerepet. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy nappal októberi ománi útja előtt a Haarec izraeli lap értesülései szerint Iszlámábádba repült, ahol körülbelül 10 órát töltött. Ám ezeket az értesüléseket hevesen tagadta a pakisztáni vezetés.
A második érdekes fejlemény egy pakisztáni zsidó férfi, Fisel Hálid esete volt, akinek Iszlámábád januárban megengedte, hogy Izraelbe utazzon, holott a pakisztáni útleveleken az áll, nem érvényesek az országban. A hírek szerint Hálid lehet az első pakisztáni, aki a zsidó államba utazhat.
A harmadik eset, ami India figyelmét felkeltette a pakisztáni külügyminiszter, Mehmood Quresi Sah müncheni biztonsági konferencián tett megjegyzése volt, amelyben nyíltan felvállalta országa azon óhaját, hogy javítsa diplomáciai kapcsolatait Izraellel.
Pakisztán érdekelt Izraellel való kapcsolatának előremozdításában, de ez a régió diplomáciai helyzetétől függ. Az Izraeli-Palesztin konfliktus megoldása sokat fog segíteni ebben, és ha az amerikai terv sikerrel jár, az mindenkinek jó lesz. Izraelnek a legjobbakat kívánjuk. Sok barátunk van a térségben, és szeretnénk, ha önök is csatlakoznának hozzájuk.
Diplomáciai források szerint India, amellyel Izrael rendkívül szoros diplomáciai, biztonságpolitikai és gazdasági kapcsolatokat épített ki, nincs ellene a közeledésnek, azonban a biztonság területén mégsem szeretné a két állam összefogását.