Nem véletlen, hogy az erős ideológiai kötődésű egyének nem kellenek eredeti hazájuknak — vélekedett két elemző a Kossuth Rádióban.
Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese és Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértők voltak a Kossuth Rádió vendégei. Janik arról beszélt a műsorvezető kérdésére — miszerint a hatmillió Szíriából elmenekült ember közül mennyien térhetnek haza –, hogy ahol a fegyveres konfliktus csillapodott és konszolidálódott a helyzet, ott már az elmúlt években megindult az emberek visszaáramlása. Elsősorban azok a menekültek akarnak hazatérni, amelyek a környező országokba, például Jordániába, Libanonba vagy Törökországba – ahol jelenleg nagyjából 3 és fél millió ilyen embert tartanak számon a hatóságok – menekültek.
Az Európába érkezett egymillió szírrel kapcsolatban elmondta: elképzelhető, hogy egy részük haza szeretne térni, de – mivel nagy részük valamilyen nemzetközi védelmi státuszban részesült – biztosan lesznek, akik Európában maradnak. Janik szerencsésnek tartaná, ha minél többen hazaköltöznének, mert az országot az alapjaitól kell majd újjáépíteni.
Az Iszlám Állam korábbi harcosainak visszaengedése Janik Szabolcs szerint komoly biztonsági kockázatot jelent.
A dzsihadisták tervezett hazatéréséről Kis-Benedek azt mondta: minden ország felelős a saját állampolgáraiért. Például ha valaki brit útlevéllel rendelkezik, amivel bizonyítani tudja az állampolgárságát, az unió tagországainak kötelessége visszafogadni őt. Ha egy állampolgár külföldön terrorszervezethez csatlakozott, akkor a hazatérése után egyből eljárást indíthatnak ellene – tette hozzá.
Vajon hol köt ki végül a Szíriából visszatérő ISIS-os leányanya? – Neokohn
Shamima Begum 15 évesen ment társaival Szíriába, hogy egy terrorista felesége legyen.
Ugyanakkor új gyakorlat a nemzetközi politikában, hogy a kettős állampolgárokról az egyik ország „leveszi a kezét”, és megfosztja az útlevelétől – fogalmazott.
Kis-Benedek szerint már folyik annak az előkészítése, hogy
például Irakban folytassák le az illető tárgyalását, ami azért is lenne eredményesebb, mert helyben több adat állhat rendelkezésre, mint Nyugat-Európában.
Ebben az esetben ha elítélik, helyben le is ülheti a büntetését a korábbi terrorszervezeti tag.
Több ezer emberről van szó, akik hordozhatnak biztonsági kockázatot, ha beengedik őket az érintett tagállam területére – reagált Janik Szabolcs, majd kifejtette: pontosan arról folyik a vita, hogy melyik országban kellene felelősségre vonni ezeket az embereket.
Arra a kérdésre, hogy megváltozhat-e a gondolkodása egy olyan embernek, aki korábban terrorszervezet működésében vett részt, Janik azt mondta: az érintett hatóságoknak elemi érdekük, hogy a Közel-Keletről visszatért állampolgáraik a látókörükben maradjanak, hiszen fokozott kockázatot jelenthetnek, ami független attól, hogy milyen bírósági ítéletet hoznak.
A legtöbb érintett személynél
feltételezhető az erős ideológiai kötődés,
ami kérdésessé teszi az illető visszaintegrálódását a társadalomba, és felmerül, hogy mekkora erőfeszítéseket kell tennie az adott államnak – mondta.
„Aligha véletlen, hogy több ezer ember nem kell a saját államának” – hangsúlyozta.
Ezek az emberek pillanatnyilag őrizetben vannak, azaz csak kísérettel vihetik őket haza, és amint leszállnak a repülőgépről, az ottani hatóságok azonnal letartóztatják őket – reagált Kis-Benedek József.