Bizonytalan jövő elé néz a nizzai zsidóság

Munkanélküliséggel, antiszemitizmussal és a 2016-os terrortámadás utóhatásaival is meg kell küzdenie a nizzai közösségnek, amit sorban hagynak el a zsidók. 

Nizzában már majdnem ezer éve állandó zsidó közösség él. A város tizenöt évvel ezelőtt még a francia zsidóság egyik virágzó pontja volt 20 ezer fős közösségével.  Az elmúlt években a gazdasági bajok és a növekvő antiszemitizmus azonban megtépázta a közösséget — írja a The Times of Israel.

Egy tavalyi felmérés alapján 3000 fő alá csökkent a zsidók száma a városban, bár egyes helyi vezetők szerint azért nem ennyire súlyos a helyzet.

Az egyik fő oka az elvándorlásnak az, hogy Nizzában nincs elég munkalehetőség, így sok család inkább nagyobb városokba költözik. De sokan vannak, akik Izraelt választják új otthonuknak.

„Van-e a közösségemnek jövője? Nem tudom. Azt hiszem, ez egy általános problémája a franciaországi zsidóknak. De egy ilyen kis közösségben még jobban érezhető”

– mondja Yaacov Parienti, akinek a nővére már alijázott, a szülei pedig már tervezik a költözést.

Pár helyi zsidó vezető szerint a közösség számára a 2016-os terrortámadás jelentette a vízválasztót. A támadás során egy terrorista kamionnal hajtott a tengerparti sétálóutcán haladó gyalogos tömegbe, nyolcvannégy embert ölve meg.

Yossef Yitschok Pinson chábádos rabbi szerint a nizzai zsidóság száma 10 ezer főre tehető, de azzal egyetért, hogy 2016-os terror elvándorlási hullámot indított el.

Nizzának több kóser étterme és 15 zsinagógája is van, de a legtöbbjüknek nehézséget okoz, hogy összegyűjtsék a tíz férfit, amely ahhoz kell, hogy mindennap lehessen ima. A város legnagyobb zsinagógája sábeszkor félig üres, pedig néhány évtizeddel ezelőtt még megtöltötték a hívek.

Egyesek szerint nem 2016-ban, hanem sokkal hamarabb indult el az a hullám, amely végül az elvándorláshoz vezetett. Zacharie Frankel még 2009-ben költözött ki Izraelbe, ő a második intifáda idejére teszi az antiszemitizmus felerősödését.

„Elkezdtek zaklatni az utcán. Nem csak az iskolába menet fenyegettek meg, hanem a saját osztályomban is”

– mondta Frankel.

Mindezek ellenére sok zsidó inkább maradna a napsütötte Nizzában, ahol 2014-ben egy jobboldali polgármestert választottak, akit sok zsidó a szövetségesének tart.

A Chábád közösség például 2015-ben egy új közösségi központot nyitott és a zsidó iskolák száma is megnőtt. Pinson rabbi azonban elismeri, hogy a zsidó iskolák népszerűsége valószínűleg az állami iskolákban tapasztalt antiszemitizmusnak köszönhető.

Aki számára túl későn érkeztek Párizs felszabadítói – Neokohn

Hélène Berr irodalmi értékű naplója 10 éve jelent meg először magyarul. Hajdú Tímea írása.