Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Kína, Oroszország, az EU és Irán vezető tisztségviselői még november vége előtt találkozhatnak, hogy megvitassák a 2015-ös nukleáris megállapodás jövőjének lehetséges forgatókönyveit – tájékoztatott szerdai Twitter-bejegyzésében Ali Bagheri iráni külügyminiszter-helyettes.
Ali Bagheri Brüsszelben Enrique Morával, az Európai Unió főtárgyalójával egyeztetett az év elején Bécsben megkezdett, majd megrekedt tárgyalások folytatásáról.
A zárt ajtók mögött zajlott megbeszéléseket követően az iráni külügyminiszter-helyettes közölte: a felek nagyon komoly és konstruktív párbeszédet folytattak a kulcsfontosságú részletekről egy sikeres megállapodás érdekében.
Irán nukleáris tárgyalója, Ali Bageri Kani az Európai Unió brüsszeli közvetítőivel folytatott megbeszélések után közölte, hogy Teherán beleegyezett a tárgyalások folytatásába Bécsben a jövő hónapban. Ezek a megbeszélések június óta szüneteltek.
„Készek vagyunk visszatérni Bécsbe, és úgy véljük, hogy továbbra is lehetséges gyorsan megállapodásra jutni és végrehajtani a 2015-ös nukleáris megállapodás kölcsönös teljes körű betartásához való visszatérést” – mondta az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerdán.
A tárgyalásoknak arra kell összpontosítaniuk, hogy „lezárják azt a néhány kérdést, amely a júniusi hatodik tárgyalási forduló végén még nyitott maradt” – hangsúlyozta.
„Ahogy azt már világossá tettük, ez az ablak (a tárgyalások lehetősége) nem marad örökké nyitva, mivel Irán továbbra is provokatív nukleáris lépéseket tesz, ezért reméljük, hogy gyorsan és jóhiszeműen jönnek Bécsbe tárgyalni” – tette hozzá a szóvivő.
A pontos dátumot a jövő hét folyamán közlik – tette hozzá.
Joe Biden amerikai elnök többször is felajánlotta, hogy visszatérnek a 2015-ben kötött nukleáris megállapodáshoz, de kormánya egyre nagyobb csalódottságának adott hangot az elhúzódó késedelem miatt, amely az új, keményvonalas iráni kormány megalakulása után keletkezett.
Irán és a világ vezető hatalmai 2015-ben, több mint tíz évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról. Az egyezmény értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserében pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét. Donald Trump amerikai elnök viszont 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból, majd visszaállította a korábbi szankciókat is, ezért Irán a megengedettnél több urániumot kezdett előállítani.
Irán a 2015-ös atomalku értelmében az urándúsítás során nem haladhatja meg a 3,67 százalékos szintet. Teherán ugyanakkor tavaly 4,5 százalékos dúsítottságú uránt állított elő. Továbbra is dúsít azonban uránt 60 százalékos szintre, vagyis a bécsi egyezmény által engedélyezett 3,67 százalékosnál jóval magasabb fokra, valamint rendelkezik 20 százalékra dúsított uránnal is.
Az Európai Unió korábban hangsúlyozta: azon fáradozik, hogy az Iránnal foglalkozó, a nukleáris vonatkozású szankciók feloldását szabályozó közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) végrehajtása ismét a helyes irányba terelődjék. Prioritása, hogy Irán visszatérjen a nukleáris megállapodás szerinti kötelezettségei teljes körű teljesítéséhez, továbbá azt is vizsgálja, miként segíthet az Egyesült Államok szankcióinak feloldásában.
Az Egyesült Államok szerdán sürgette Iránt, hogy legyen jóhiszemű, miután már beleegyezett a tárgyalások folytatásába, Washington szerint lehetséges az atomalku gyors felélesztése.