Putyin az orosz nukleáris elrettentő erő készültségbe helyezésére vonatkozó utasítása és a nukleáris háborúval való fenyegetése, ha a Nyugat beavatkozik az ukrajnai invázióba, még egyes saját beosztottjait is megdöbbentette.
Mivel a tét hatalmas, és a Nyugat egyre nagyobb nyomást gyakorol az orosz gazdaságra, felmerült a kérdés egyesekben, hogy mi történik akkor, ha Putyint esetleg egy puccsal eltávolítják a hatalomból.
Kik lehetnek az orosz elnök lehetséges utódai?
Szergej Sojgu – védelmi miniszter
Sojgu Oroszország „második legnépszerűbb” politikusa Vlagyimir Putyin után.
A kelet-oroszországi Csadánból származó védelmi miniszter kulcsszerepet játszott az ukrajnai invázió megszervezésében, de sokatmondó grimaszolását a kamerák is felvették, miután Putyin utasította őt és Valerij Geraszimov hadseregfőnököt, hogy helyezzék magas készültségbe Oroszország nukleáris elrettentő erejét.
Egyesek szerint Sojgu Oroszország legnagyobb katonai vezetőjének számít Georgij Zsukov, a náci Németországot a második világháborúban legyőző tábornok óta.
Hatalomra kerülését megnehezítené az ukrajnai invázióban való részvétele, bár állítólag pragmatikusabb, mint Putyin. Ez kedvezően hathat a Ukrajnából való kivonulásra, ami a Nyugattal való kapcsolat javulását vonhatná maga után.
Vera Tolz-Zilitinkevic, a Manchesteri Egyetem orosz tanulmányok professzora szerint Sojgu
„jelenleg nagyon-nagyon erős ember Oroszországban. Bizonyos értelemben pragmatikusnak tartják, így bizonyos értelemben jobbnak Putyinnál”.
Ugyanakkor Tolz-Zilitinkevic szerint is Sojgu ellen dolgozhat, hogy közvetlenül érintettnek tartják az ukrajnai orosz invázió megszervezésében.
Nyikolaj Patrusev – a Biztonsági Tanács titkára
Patrusev az FSZB, a félelmetes szovjet KGB utódjának a korábbi vezetője.
Az Egyesült Királyság megállapította, hogy az FSZB vezetőjeként, Patrusev volt az nagy valószínűséggel, aki elrendelte Alekszandr Litvinyenko egykori disszidens orosz ügynök polóniummal való megmérgezését brit földön 2006-ban.
Patrusevnek korábban hangot adott annak a meggyőződésének, hogy szerinte az Egyesült Államok „inkább azt szeretné, ha Oroszország egyáltalán nem létezne”.
Tolz-Zilitinkevic professzor szerint
„az FSZB-vel való kapcsolata Patrusevnek nagyon erős negatívum, ha az utódlásról van szó.
„Putyin és a hírszerzés számos tisztje világszerte – még a demokráciákban is – konspiratív világnézeteket vallanak, ami nem túl hasznos, ha az ember egy ország vezetője”
– véli Tolz-Zilitinkevic
„[Patrusev] elég rossz választás. De egy lehetőség. Paranoiás világképe van arról, hogy a világ el akarja kapni, és neki kell lelepleznie a potenciális fenyegetéseket”
– mondta róla a professzor.
Valerij Geraszimov – a hadsereg első embere
Geraszimov 2012 óta az orosz hadsereg vezetője, amely posztra Putyin nevezte ki.
Az ő nevéhez fűződik a „Geraszimov-doktrína”, amely a gazdasági, kulturális, információs és katonai eszközöket kombinálja Oroszország stratégiai céljainak elérése érdekében.
Ebbe beletartoznak az elmúlt két évtizedben végrehajtott olyan orosz fellépések mint, például a Krím 2014-es megszállása vagy a 2016-os amerikai elnökválasztásba való beavatkozás.
A tábornok a másik, akinek túl kellene lépnie az ukrajnai invázióban való részvételén ahhoz, hogy Putyin utódja lehessen.
Tolz-Zilitinkevic szerint bár lehetséges, hogy a hadsereg egy puccs után őt helyezné hatalomra – mégis sokkal valószínűbb, hogy Putyin lehetséges leváltása a politikai elitből történne.
„Az orosz történelem azt mutatja, hogy a katonaság általában nem szokott részt venni a rendszerváltásban”
– magyarázta az orosz tanulmányok professzora.
„Történelmileg, a katonaság Oroszországban a politikai elit nagyon szigorú ellenőrzése alatt áll”
– folytatta.
Tolz-Zilitinkevic hozzátette, hogy még Nyikita Hruscsov hatvanas évek eleji mániákus döntéshozatala esetében is a politikai elit volt az, amely eltávolította őt a hatalomból.
Mihail Vlagyimirovics Misusztyin – miniszterelnök
Oroszország jelenlegi miniszterelnöke közvetlenül a covid-járvány kezdete előtt lépett hivatalba, amikor Medvegyev lemondása után őt kinevezték.
Az egykori adóellenőr utódlása elégedettséggel töltene el számos csoportot a mind Oroszországban, mind magán a Kremlben belül is.
Tolz-Zilitinkevic szerint a rendszerhez képest meglehetősen jóindulatú politikusról van szó, aki a legkevésbé megosztó jelölt lehet a felsoroltak közül.
Dmitrij Medvegyev – a Biztonsági Tanács elnökhelyettese és volt elnök
Medvegyev 2008 és 2012 között volt Oroszország elnöke, miután Putyin második ciklusa véget ért, jelenleg pedig a Biztonsági Tanács elnökhelyettesi posztját tölti be.
A szentpétervári születésű jogászt azzal az ígérettel választották meg, hogy Putyint miniszterelnökké teszi, amit azonnal meg is tett.
Amikor Putyin 2012-ben ismét hatalomra került, ezt a szívességet azzal viszonozta, hogy Medvegyevet megajándékozta meg a miniszterelnöki tisztséggel.
Medvegyev nyolc évig töltötte be ezt a tisztséget, mielőtt ő és a dumában lévő kormánya lemondott, hogy Vlagyimir Putyin számára szabaddá tegye az utat az átfogó alkotmánymódosítások bevezetéséhez.
Ezek a változások magukban foglalták Putyin már letelt ciklusainak semmissé tételét, és lehetővé tették számára, hogy 2034-ig hatalmon maradhasson.
Bár van tapasztalata az elnökségben, a szentpétervári ügyvéd a szakértők szerint nem jelent fenyegetést Putyinra nézve.
Maga a tény, hogy Putyin megbízta őt az ideiglenes elnöki poszt betöltésével, arra utal, hogy Medvegyevet nem tartja elég erősnek ahhoz, hogy kihívást intézzen a vezetése ellen.
Tolz-Zilitinkevic szerint
„Putyin eltávolítása esetén rendkívüli helyzet állna elő, és Oroszország a teljes összeomlás szélére kerülne.”
„Nem hiszem, hogy az elit olyasvalakit választana, aki általában véve olyan gyenge, mint Medvegyev”
– érvelt a professzor.
„Egyfajta liberális szentpétervári értelmiségi családból származik. Nem erős politikus. Ő egy senki”
– mondta róla Tolz-Zilitinkevic.
https://neokohn.hu/2022/03/03/egy-sarokba-szoritott-putyin-veszelyt-jelenthet-izraelre/
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.