Hszi Csin-ping elnök hétfőn kijelentette, hogy országának nagyobb szerep kell jusson a globális ügyek irányításában, miután Peking diplomáciai sikert ért el azon tárgyalások házigazdájaként, amelyek eredményeként Szaúd-Arábia és Irán megállapodott a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről.
Hszi nem árult el részleteket a kormányzó Kommunista Párt terveiről a kínai törvényhozás ünnepélyes ülése előtt tartott beszédében. Peking azonban 2012-es hatalomra kerülése óta egyre határozottabban lép fel, és változtatásokat követel a Nemzetközi Valutaalapnál és más szervezeteknél, amelyek szerinte nem tükrözik a fejlődő országok kívánságait.
Kínának „aktívan részt kell vennie a globális kormányzási rendszer reformjában és kiépítésében”, és elő kell mozdítania a „globális biztonsági kezdeményezéseket”
– mondta Hszi, az ország elsőszámú vezetője.
Ez „pozitív energiát ad a világbékéhez és a fejlődéshez”
– magyarázta Xi.
Pénteken meghosszabították Hszit elnöki tisztségében, miután októberben szakított a hagyományokkal, és egy harmadik, ötéves ciklusra is a kormánypárt főtitkárának választatta magát, ezzel pedig síkra szállt, hogy élethossziglan vezető legyen.
Az Országos Népi Kongresszus vasárnap megerősítette Hszi dominanciáját azzal, hogy egy évtizedenként egyszeri változás keretében jóváhagyta lojálisainak miniszterelnökké és más kormányzati vezetőkké való kinevezését. Hszi háttérbe szorította a potenciális riválisokat, és támogatóival töltötte meg a kormánypárt vezető pozícióit.
Az új miniszterelnök, Li Csiang hétfőn megpróbálta megnyugtatni a vállalkozókat, de nem adott részleteket a feltételek javítására irányuló lehetséges tervekről, miután Hszi kormánya az elmúlt évtizedben olyan állami vállalatokat épített ki, amelyek a banki, energia-, acél-, távközlési és más iparágakat irányítják.
Li megjegyzései más kínai vezetők elmúlt hat hónap során tett ígéreteit idézték, miszerint támogatni fogják a munkahelyeket és jólétet teremtő vállalkozásokat.
A két vezető megfogadta, hogy egyszerűsítik a szabályozást és az adókat, de nem adtak jelét annak, hogy vissza akarják szorítani az állami vállalatokat, amelyek a vállalkozók szerint elszívják a profitjukat.
A kormánypárt „mindenféle tulajdonformájú vállalkozást egyformán fog kezelni”, és „támogatni fogja a magánvállalkozások fejlődését és növekedését” – mondta Li.
„Vezető kádereinknek minden szinten őszintén törődniük kell a magánvállalkozásokkal és szolgálniuk kell őket”
– mondta.
Kínai tisztviselők korábban jelezték, hogy véget érnek a monopóliumellenes és adatbiztonsági szigorítások, amelyek több tízmilliárd dollárral csökkentették az e-kereskedelmi óriás Alibaba Group és más technológiai cégek tőzsdei értékét. A vállalkozókat azonban februárban újból megrázta, amikor eltűnt egy sztárbankár, aki vezető szerepet játszott a technológiai üzletekben. Bao Fan cége közölte, hogy „együttműködik a nyomozásban”, de részleteket nem közöltek.
Li azt mondta, hogy Peking prioritásként kezeli a munkahelyteremtést, miközben megpróbálja feléleszteni a gazdasági növekedést, amely tavaly 3%-ra süllyedt, ami évtizedek óta a második legalacsonyabb szint. Az idei hivatalos növekedési cél „5% körüli”.
Az új miniszterelnök bizakodását fejezte ki, hogy Kína képes megbirkózni a munkaerő csökkenésével, ugyanis a 15 és 59 év közötti potenciális munkavállalók száma több mint 5%-kal csökkent a 2011-es csúcshoz képest.
Li elmondta, hogy miközben Kína elveszíti a fiatal munkavállalókból álló „demográfiai osztalékát”, a jobb oktatásnak köszönhetően „tehetségosztalékot” nyer. Elmondta, hogy évente még mindig mintegy 15 millió ember lép be a munkaerőpiacra.
„A bőséges humán erőforrás még mindig Kína kiemelkedő előnye”
– mondta.
Külföldön Peking arra is épít, hogy Kína a világ második legnagyobb gazdaságként egyre nagyobb súlyt képviseljen, és olyan kereskedelmi és építési kezdeményezéseket támogat, amelyek miatt Washington, Tokió, Moszkva és Újdelhi attól tart, hogy Kína határain kívül is jelentősen növeli stratégiai befolyását.
Ezek közé tartozik a több milliárd dolláros Egy Övezet Egy Út program, amelynek célja kikötők, vasutak és más kereskedelmi infrastruktúra kiépítése a Csendes-óceán déli részétől Ázsián át Afrikáig és Európáig.
A februárban kiadott „Globális biztonsági kezdeményezés” szerint Kína „kész két- és többoldalú biztonsági együttműködést folytatni minden országgal”.
Felajánlotta, hogy segít az afrikai országoknak a viták rendezésében és „új biztonsági keretet hoz létre a Közel-Keleten”.
Szintén a múlt hónapban Peking tűzszünetre szólított fel Oroszország Ukrajna elleni háborújában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte a kínai szerepvállalást, de azt mondta, hogy a sikerhez a szavak mellett tettekre is szükség lesz. Peking nem volt hajlandó bírálni Vlagyimir Putyin elnök Ukrajna elleni támadását, és azzal vádolta a nyugati kormányokat, hogy provokálták az inváziót.
Hszi kormánya 2022 elején felbosszantotta az Egyesült Államokat és Ausztráliát, amikor megállapodást írt alá a Salamon-szigetekkel, amely lehetővé teszi, hogy kínai haditengerészeti hajók és biztonsági erők állomásozzanak a dél-csendes-óceáni országban.
Csin Gang kínai külügyminiszter a múlt héten „konfliktus és konfrontáció” lehetőségére figyelmeztette Washingtont, ha az Egyesült Államok nem változtat a Tajvan, az emberi jogok, Hongkong, a biztonság és a technológia körüli konfliktusok miatt feszült kapcsolatokon.
Hszi hétfőn nacionalista szólamokkal teli beszédében gyorsabb technológiai fejlődésre és nagyobb önállóságra szólított fel. Nyolcszor utalt a „nemzeti megfiatalodásra”, vagyis Kína gazdasági, kulturális és politikai vezető szerepének helyreállítására.
Azt mondta, hogy mielőtt a kormányzó párt 1949-ben átvette a hatalmat, Kína „félig gyarmati, félig feudális ország volt, amely a külföld zsarnokságának volt kitéve”.
„Végre lemostuk a nemzeti megaláztatást, és a kínai nép a saját sorsának ura”
– mondta Hszi.
„A kínai nemzet felállt, komoly gazdaggá vált és tovább erősödik”.
Hszi arra is felszólította az országot, hogy „rendíthetetlenül érje el” a „nemzeti újraegyesítés” célját, utalva ezzel Peking azon állítására, hogy Tajvannak egyesülni kell Kínával.
A Fülöp-szigetektől keletre fekvő Mikronézia szigetcsoport elnöke március 9-én kelt, az Associated Press által megszerzett levelében „politikai hadviseléssel” vádolta Kínát. David Panuelo szerint Peking kémkedéssel és megvesztegetéssel próbálta elérni, hogy Mikronézia Kína mellé álljon, vagy semleges maradjon egy esetleges Tajvannal való konfliktusban.
A kínai külügyminisztérium tagadta a vádakat.