A Capitoliumba betörő csőcselék a saját ügyét szabotálta azzal, hogy a választási eredmény elleni szimbolikus, de törvényes fellépést törvénytelen betöréssel akadályozta.
Amerikában a lázadást őrző lámpást nem kell sokáig simogatni, hogy előtörjön belőle a szellem. Az amerikai történelmen végigvonulnak lázongó epizódok, és történetük legtöbb áldozattal járó háborúját sem külföldi ellenséggel, hanem egymással vívták. Az elmúlt évek felfokozott politikai beszéde és ideológiai háborúi, a 2020-as év lezárásai, a nyári lázongások, és az elhúzódó választás után azzal indult az év, hogy néhány száz Trump-párti tüntető betört a Kongresszus épületébe. A káosz egészen elképesztő képei bejárták a világot, a jelmezes tüntetők Rod Dreher konzervatív kommentátor szerint megidézték azt, mikor a „barbárok megtámadták Rómát.” A nagyrészt evakuált, hatalmas épületbe nagyon különböző csoportok törtek be, az elmaszkírozott őrült tekintetű tüntetők mellett előfordultak olyan emberek is, akik a képek tanúsága szerint úgy mentek végig az épületen, mintha egy iskolai kiránduláson vettek volna részt.
A fővárosi rendőrséget annak ellenére meglehetősen felkészületlenül érte az esemény, hogy 2018 őszén feminista tüntetők is sikeresen betörtek az épületbe, hogy megállítsák a Szenátusban Brett Kavanaugh bíró jelölését. Akkor ők csak az előcsarnokig jutottak, ezúttal azonban néhány órára az épület a Trump-párti tüntetők kezébe került. Ehhez az is hozzájárult, hogy Washington polgármestere január ötödikén elrendelte, hogy nincs szükség szövetségi rendőrökkel megerősíteni a Trump-nagygyűlést, hanem elegendőek lesznek a helyi erők. Érdekesség, hogy eredetileg Washington szándékosan úgy lett megépítve, hogy a csőcselék vagy lázadók támadása esetén könnyen visszaszorítható legyen a tömeg, ezért minden épület megemelt struktúrájú, hogy a hadsereg a magaslatokról visszaverhessen egy támadást.
Még zajlottak az események, mikor elkezdődött az egymásra mutogatás. A tüntetés támogatói azt állították, hogy az antifa megszállta a tömeget, a demokraták azokat a republikánusokat hibáztatták, akik a választás kivizsgálását követelték, konzervatív kommentátorok egy része a médiát hibáztatta, amiért nyáron felmentették a BLM erőszakot, a demokrata képviselők pedig Trump azonnali elmozdítását követelték, többen egyenesen lázadás szításával vádolták meg. Még ki se söpörték a tüntetőket az épületből Cori Bush demokrata képviselőnő már meg is fogalmazott egy törvénytervezetet, amely szerint ki kell zárni a Kongresszusból azokat a képviselőket és szenátorokat, akik támogatták a választási eredmény kivizsgálását.
Ha a tüntetők célja Donald Trump megmentése volt, akkor ennél rosszabb módszert nem is választhattak volna.
November óta a republikánusok konzervatív ága törvényes keretek között próbálta kivizsgáltatni a választás körülményeit, amit lehetővé tesz az alkotmány. A demokraták egy része már ezt is puccsnak tekintette. A január hatodikán felálló hat szenátor sem az eredmény megfordítását kérte, hanem a pennsylvaniai választás körülményeinek alaposabb kivizsgálását. Hat szenátor az ülés folytatásakor végül ugyanúgy tiltakozott a Pennsylvania eredménnyel kapcsolatban, amit a Szenátus többi 93 tagja aztán le is szavazott és megerősítették Joe Biden győzelmét.
A tüntetők megvalósították azt a forgatókönyvet, amivel már 2016-ban is riogatták az amerikaiakat az elemzők vagyis, hogy a bázis nem fogja elfogadni, ha Trump veszít és erőszakos tüntetések törnek ki.
Még akkor is, ha az elnök 75 millió szavazójának csak egy kis csoportja volt az, ami megtámadta az amerikai törvényhozás épületét, az eseményeket nem lehet Trumptól függetleníteni. Az elnök ugyan egy videóban békére szólította fel a tüntetőket, akik az ő nagygyűléséről indultak el a Capitoliumhoz, de a reakciója így is sokak szerint megkésett volt.
A Twitter lázítónak találta az üzenetét és letiltotta. Több fehér házi dolgozó gyorsan benyújtotta a lemondását, és várhatóan többen is ki fognak hátrálni Trump mögül. Az elnök elmúlt négy évére is árnyékot vethet ez a becstelen epizód, amely során vadembernek öltözött tüntetők és Trump-zászlóba burkolt férfiak és nők szelfiztek a képviselők irodáiban, miközben az elbarikádozott rendőrség – valószínűleg nem tudva az ostromlók felszereltségének mértékét – találomra pont egy fegyvertelen nőt lőtt le.
A kongresszusi szavazással elfogytak a választás eredményét támadó törvényes opciók is. Több republikánus képviselő és szenátor, valamint Trump tanácsadói közül is többen felszólították az elnököt, hogy nincs több lehetőség, jobban teszi, ha elfogadja az eredményt. Csütörtök reggel Trump bejelentette, hogy elkötelezte magát a hatalom békés átadása mellett. Az események jelentősen csökkentik, sőt talán véget is vetnek Trump visszatérési esélyeinek.
Miközben tartott a tüntetés megérkezett Georgia szenátori választásának eredménye is, ami megerősítette, hogy a demokraták kis arányú, de így is két házas többséggel fognak kormányozni.
Az elmúlt években az Egyesült Államokat összetartó szövet mintha szálanként szakadna szét. Az amerikaiak igazi összetartó ereje az alkotmány volt, ami szinte egy politikai vallást hozott létre. Amerikában ugyanis megannyi nép keveredik, akik különböző kultúrákból érkeztek, és akiket eddig csak az kötött össze, hogy elfogadták az amerikai ideát, azt, hogy bárki lehet sikeres az országban, nem számít honnan jött. Az elmúlt években azonban egyre erősebb ideológiai ellentétek alakultak ki, és tömegek kezdtek rosszként tekinteni arra a rendszerre, amely a talpazatát adta a társadalomnak. Egyre kevesebb kérdésben volt egyetértés, egyre dominánsabb lett az úgynevezett „törzsi” politizálás, amely csoportként tekint az emberekre és nem egyénként kezeli őket. Az ilyen széthúzás mindkét oldalon szélsőségeseket termel.
Az egyik oldalon a szélsőségesek minél hamarabb meg akarják buktatni a rendszert, a másik oldal szélsőségesei pedig erőszak árán is meg akarják tartani. Ez utóbbi nyilvánult meg szerda este.
Ha nem találnak vissza azokhoz az alapvető értékekhez, amelyek összekötik őket, az amerikaiak hasonló epizódokra számíthatnak.
Borítókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo