A 24.hu értesülései szerint két nappal azután, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze elfogatóparancs kiadását kérte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre, Orbán Viktor feladatba adta három miniszterének, vizsgálják meg: mi történne, ha Magyarország – egyedüli EU-tagként – kilépne a büntetőbíróság kötelékéből? A lap emlékeztet arra is, hogy az ICC korábban Vlagyimir Putyin ellen is elfogatóparancsot adott ki, hazánk pedig egy joghézag miatt igen nehéz helyzetbe kerülne, ha az orosz elnök ide utazna.
A 24.hu információi szerint azt a feladatot kapta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a kormány május végi ülésén, hogy vizsgálják meg, milyen következményekkel járna, ha Magyarország kilépne a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC).
A lap szerint a minisztereknek azt is ki kell fejteniük a miniszterelnöknek, hogy európai uniós viszonylatban mire számíthat az ország egy esetleges kilépés következtében.
A 24.hu szerint az időzítés aligha véletlen: a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze két nappal korábban elfogatóparancsot kért Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre, valamint Joáv Galant védelmi miniszterre, egyenlőségjelet húzva egy demokratikus ország vezetői és a Hamász palesztin terrorszervezet három vezetője közt, akik ellen szintén körözést adtak ki.
Az ICC 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen is azzal vádolva, hogy felelős az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért.
Az emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság az elmúlt időszakban több ügyben nem jogi, hanem egyértelműen politikai döntést hozott, ezzel aláásva a szervezet tekintélyét. Magyarország elutasítja, hogy politikai eszközként használják a nemzetközi bíróságokat
– válaszolta a 24.hu kérdéseire a Miniszterelnökségi Sajtóiroda.