Avi Below: Itt az ideje, hogy Gázát újra zsidóvá tegyük

Gáza zsidó területként való visszaszerzése nemcsak stratégiai szükségszerűség, hanem történelmileg igazságos és erkölcsös döntés is – írja véleménycikkében Avi Abelow a Pulse of Israel napi podcast házigazdája és a 12Tribe Films Foundation vezérigazgatója.

Blinken ismét Izraelben járt, hangosan csatlakozva ahhoz a jelentős nemzetközi nyomásgyakorláshoz, amely Izraelre nehezedik, hogy vonja vissza erőit Gázából és egyezzen bele a Hamásszal kötendő tűzszünetbe. A tűzszünet azonban ebben a szakaszban valószínűleg lehetővé tenné a Hamász számára, hogy visszaszerezze az irányítást Gázában. Egy ilyen döntés felbátorítaná Izrael ellenfeleit, és akadályozná az országot kulcsfontosságú céljai elérésében: 

a Hamász felszámolásában és a Gáza feletti uralmának megszüntetésében.

Az Izraelre gyakorolt nyomás egy torz narratíván alapul, amely gyakran figyelmen kívül hagyja Gáza gazdag zsidó történelmét. A közhiedelemmel ellentétben Gáza és a zsidóság kapcsolata évszázadokkal az iszlám megjelenése előttre nyúlik vissza. A gázai zsidó jelenlét nem csupán történelmi tény, hanem a régió identitásának fontos része is, amelyet gyakran kitörölnek a modern diskurzusból.

Gáza zsidó gyökerei: Történelmi perspektíva

Gázát gyakran a kortárs konfliktusok szemszögéből vizsgálják, és ez háttérbe szorítja ősi zsidó örökségét. Történelmileg Gáza nem volt mindig arab. A régió mély zsidó gyökerekkel rendelkezik, jelenléte egészen a bibliai időkig nyúlik vissza. Ez a történelem nem csupán a múlt relikviája, hanem a zsidó nép és e ősi város – és földje – közötti tartós kapcsolat bizonyítéka.

Valójában a Hamász belügyi és nemzetbiztonsági minisztere, Fathi Hammad egy 2012-es egyiptomi televíziós nyilatkozatában elismerte, hogy a mai palesztinai arabok közül sokan egyiptomi és szaúdi származásúak, ami még inkább rávilágít a régió arab lakosságának sokszínű és nem őshonos gyökereire.

Gáza a bibliai időkben

A Biblia Gázát az öt filiszteus város egyikeként azonosítja, ugyanakkor az első és a második szentély idején zsidó közösségek virágoztak ott. Gáza több volt, mint egy filiszteus erődítmény; jelentős kereskedelmi és kulturális központ volt, ahol a zsidó élet virágzott.

Az az elképzelés, hogy a mai palesztinai arabok a bibliai filiszteusok leszármazottai, minden történelmi bizonyítékot nélkülöz, mivel a filiszteusok tengerjáró nép volt, amely különbözik a térség mai arab lakóitól.

(A Biblia „filiszteusoknak” nevezi őket, ami megszállókat jelent, mivel a csoport a görög szigetekről származott, és a tenger felől szállta meg a Gázai övezetet. A palesztinai arabok azt is állították, hogy a rég eltűnt pogány kánaániták és jebuziták leszármazottai – a szerk.).

Azé a föld, aki megműveli! Azé a föld, aki megműveli? – Neokohn

Ejn Harod, avagy a lehetetlen küldetés pionír módra. Kornéli Beáta történész és Közel-Kelet kutató írása.

Gáza zsidó örökségének újrafelfedezése

Gáza zsidó múltjának egyik legmeggyőzőbb bizonyítéka az 1965-ben felfedezett mozaik, amelyet a Gáza város Rimal negyedében található ősi gázai zsinagógában találtak. Ez a mozaik i. e. 508-ból származik, és szemléletes emléket állít Gáza zsidó közösségének jóval az iszlám felemelkedése előtt. A mozaik ma az Izraeli Múzeumban található, egy másolata pedig az izraeli Irgalmas Szamaritánus Múzeumban látható, jelképezve a régió mély zsidó gyökereit. Izraeli katonák 2023 novemberében évtizedek óta először imádkoztak a zsinagógában.

Az 1980-as évekig a Gáza város Darazs negyedében található Gázai Nagymecset egyik oszlopán görög és héber nyelven a „Hanania Bar Jákov” felirat volt látható. Felette egy lámpa volt bevésve, amelynek egyik oldalán egy sofár, a másik oldalán pedig egy etrog volt.

A neves francia kutató, Clermont Ganneau, aki 1880-1882-ben jaffai francia konzulként, majd később jeruzsálemi főkonzulként szolgált, volt az, aki 1870-ben felfedezte ezeket a leleteket.

Becslések szerint a római korban és a bizánci kor egy részében – a Misna és a Talmud korában – a mecset helyén állt a gázai zsidó közösség fő zsinagógája. Gázában akkoriban meglehetősen nagy zsidó közösség élt.

A spanyol inkvizíció és Gáza zsidó újjászületése

A zsidók 1492-es spanyolországi kiűzését követően sok szefárd zsidó talált menedéket az Oszmán Birodalomban, köztük Gázában. Ezek a zsidó telepesek újjáélesztették a város zsidó közösségét, hozzájárultak a város gazdasági és kulturális életéhez, zsinagógákat alapítottak és vallási intézményeket tartottak fenn.

Zsidó élet Gázában a 20. század elején

A 20. század eleji Gázában a zsidó élet a növekvő feszültségek és az erőszak jelentette kihívások ellenére is élénk volt. A zsidó közösség döntő szerepet játszott a város fejlődésében, amíg a fokozódó ellenségeskedések sokakat távozásra kényszerítettek, megszakítva ezzel egy évszázados kapcsolatot.

Semmi se szent: A Hamász több ezer brit veterán holttestét akarta túszul ejteni – Neokohn

Gázában még a holtak sincsenek biztonságban a terroristáktól. Mutatjuk a gyalázatos terv részleteit!

Az 1970-es évek: Visszatérés Gázába

Az 1970-es években, Jichák Rabin miniszterelnök idején Izrael erőfeszítéseket tett a zsidó jelenlét visszaállítására a Gázai övezetben, mint a régió biztonságát szolgáló stratégiai lépésként. A nemzetközi és belső nyomás azonban végül ahhoz vezetett, hogy Izrael 2005-ben kivonult a Gázai övezetből, ami az összes ottani élénk zsidó közösség eltávolítását és megsemmisülését eredményezte.

Gáza zsidó történelmének elismerése

A nemzetközi közösség gyakran elhanyagolja a Gázához fűződő zsidó kapcsolatokat, és figyelmen kívül hagyja a régió történelmének egy fontos részét. Ennek az örökségnek az elismerése elengedhetetlen a régió és annak összetettségének kiegyensúlyozott megértéséhez. Gáza zsidó történelmének elismerése nemcsak a történelmi pontosságról szól, hanem arról is, hogy biztosítsuk e gazdag örökség megőrzését és tiszteletben tartását.

Miközben Izrael a jövőbeni gázai fellépéseit fontolgatja, feltétlenül figyelembe kell vennie a régió zsidó történelmét. Gáza mint zsidó terület visszaszerzése nemcsak stratégiai szükségszerűség, hanem történelmileg igazságos és erkölcsi döntés is.

A folyamatos konfliktusok és a nemzetközi nyomás ellenére itt az ideje, hogy emlékezzünk Gáza zsidó örökségére és állítsuk helyre azt. Ezt az örökséget, amely mélyen beágyazódott a város történelmébe, el kell ismerni és tiszteletben kell tartani a régió jövőbeli megoldásának részeként.

Miközben Izraelre nyomást gyakorolnak, amikor Izrael elpusztítja a Hamászt Gázában, Gáza zsidó történelmét sem Izrael, sem a zsidó nép nem hagyhatja figyelmen kívül, és nem tagadhatja tovább.

Gáza inkább zsidó, mint arab, és ezt figyelembe kell venni.

Miközben már nemzetközi nyomás nehezedik Izraelre, hogy a háború után újra zsidómentesítse Gázát, Izraelben vannak olyan hangok, mint az IDSF igazgatója, Amir Avivi, akik világosan elmagyarázzák, hogy Izrael biztonsága érdekében szükség van arra, hogy Gázát zsidó közösségekkel telepítsék újra. Ő és más szakértők azt állítják, hogy Izrael csak a gázai zsidó közösségekkel tudja biztosítani Izrael védelmét, visszatérve Rabin miniszterelnök és baloldali munkáspárti kormányának 1970-es évekbeli biztonsági felfogásához.

Itt az ideje, hogy Gázát újra zsidóvá tegyük, nemcsak azért, mert ez az egyetlen biztonságos megoldás, hogy végleg véget vessünk a Gázából ellenünk irányuló terrornak, hanem azért is, mert

Gáza történelmileg zsidó, és ez az igazságos, erkölcsös és történelmileg pontos dolog.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Palesztin disztópia, avagy mi történne a palesztinokkal Izrael nélkül? – Neokohn

Paradox módon az arab világban a palesztinok egyetlen demokratikus partnere Izrael. Kornéli Beáta történész és Közel-Kelet kutató írása.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.