A vírus korlátozások lazulásával egyidejűleg nemcsak a kávézós parlamenti viták (Izraelben így hívják a kávéházi politizálást) kellemes napjai, hanem a zárlatoknak köszönhető viszonylag csendes időszakot megszakító terrortámadások okozta feszültség is visszatért az izraeli hétköznapi életbe.
A karantén feloldása után a politikai élet normalizálódásával előtérbe kerültek a Netanjahu – Ganz egységkormány Júdea-Szamária zsidó településeinek annexiójáról, illetve az amerikai béketerv szerinti kétállami-megoldásról szóló nyilvános viták.
Értelemszerűen a témával kapcsolatban felmerülő politikai és társadalmi kérdések más és más érzelmeket gerjesztenek a Fehér Házban, Brüsszelben vagy Budapesten, a Knesszetben vagy egy tel-avivi, kelet-jeruzsálemi és haifai, illetve somroni kávézóban beszélgetők köreiben.
A tervezett júliusi bejelentés után várható feszült helyzetre való tekintettel a katonaság és a határrendészet számára a közbiztonsági és a védelmi miniszter fokozott készültséget rendelt el, hangsúlyozottan a három hónapos zárlat után megnyíló Templom-hegyre vonatkozóan.
A koronavírus terjedésének megfékezése érdekében a Waqf (jordán vallási hatóság) márciusban jelentette be az al-Aksza mecset lezárását a muzulmán látogatók előtt. A zárlatot az izraeli kabinet is jóváhagyta a Templom-hegy zsidó látogatói számára.
A tragédia a tervezett nyitás előtt egy nappal történt és szokás szerint megosztotta az izraelieket és a vitába bekapcsolódó határokon átívelő közvéleményt.
https://neokohn.hu/2020/05/31/letartoztatasok-kisertek-a-templom-hegy-ujboli-megnyitasat/
A határrendészet tisztjei szombat reggel terror gyanúja miatt lelőtték a kelet-jeruzsálemi 32 éves autista Ijád Halakot. A tisztek a kezében “fegyvernek látszó tárgyat” véltek látni, ezért megállásra szólították, amire nem reagált. Menekülés közben többször is rálőttek, a halálos lövésekre az iskolája közelében került sor.
Mint később kiderült Halaknál sem fegyver, sem annak látszó tárgy nem volt. A fiuk halálhírével szembesülő szülők házának azonnali átkutatása után, a rendőrség és a Sabak (Sin Bét) biztonsági szolgálat nem talált terrorizmusra utaló nyomot.
Halak haláláról és körülményeiről megjelenő hírekre reagálva
beindult az internetes gyűlöletgépezet, nyomában a kommentelők pillanatok alatt egymásnak ugrottak.
Szombat lévén, nemkülönben a tragédia körül kialakult zűrzavar miatt a politikusok kivártak a nyilatkozatokkal így a kedélyek lehűtése helyett, tovább forrtak az indulatok. Végül a médiában csepegtetett részletek közben a rendőrség belső ügyosztálya elindította a nyomozást, a kérdéses tisztek nevének közlésére pedig hírzárlatot rendeltek el.
A nap folyamán valamivel később, elsőként az ellenzék vezetője, Jáir Lapid (Jes Atid – Telem) fejezte ki részvétét a Halak családnak fiuk elvesztése miatt. Lapid, az izraeli politikai szitkozódás állandó célpontja, nyilatkozatával újabb gyűlölet kommenteket zúdított saját magára. A vitriolos kormánykritikájáról közismert politikus megnyilvánulása, ez esetben inkább volt személyes indíttatású, mint politikai, köztudott Lapid és felesége Lihi, autista fiukhoz fűződő különleges kapcsolata.
Az általános palesztin és Hamász fenyegetések mellett, a júliusra tervezett annektálásra reagáló Mahmúd Abbász azonkívül, hogy kijelentette, valóban be is szüntette a kétoldalú biztonsági megállapodást, amire ilyen formában eddig még nem volt példa.
Az elmúlt napok terrorkísérletei után, Halak lelövése csak olaj volt a tűzre. A katonák reakciójával egyetértő kommentelők az üggyel kapcsolatos és az arabokról általában kialakított véleménye hasonló: aki gyanúsan viselkedik terrorista; az európai értékrendre káros potenciális migráns, avagy az autista fiút terrorista szülei szándékosan küldték, hogy megtévesszék a rendőröket tudván, hogy úgy sem kár érte, és a halála miatt majd pénzt kapnak Abbászéktól.
Másrészről a tragédiát a katona felelősségére hárító kommentelők a közelmúltban többször is rosszul értelmezett rendőrségi protokollon kívül, a fiú ártatlanságával érveltek (“aki egy életet megment, a világot menti meg”).
A nyomozás eredményétől függetlenül,
a Halak-ügy nem sorolható az életmentő illetve az önvédelem kategóriába, a kommentelők azonban kimondatlanul is az Azaria-szindrómára hivatkoztak.
Az ártalmatlanított földön fekvő terroristát fejbelövő Elor Azaria őrmester bírósági tárgyalása után kialakult szemlélet alapja, hogy a protokoll szerint a katonának (rendőrnek) mindössze másodpercei vannak a döntésre, amikor életek, köztük a sajátja is a tét, ezért a bíróság nem hozhat olyan elmarasztaló ítéletet, ami az esetleges rossz döntéstől való félelem miatt, a szabályokat követő katonákat a későbbiek során elbizonytalanítja.
Az autista Halak halála okának megállapítása, a rosszul értelmezett protokoll vagy a feszültség-szülte több golyó kilövése és a parancslánc ellentmondásai a belső vizsgálatra tartozik.
Az indulatok elszabadulása és azok kezelésének felelősségéről, azonban megoszlanak a vélemények.
Izraelben van egy bűvös szó, egy kétélű fegyver, ami egyrészt csodákra képes, másrészt kezelhetetlen gyűlölet lavinát is képes elindítani. Tiksoret, amit magyarul nagyjából kommunikációnak szoktak fordítani, de héber jelentése ennél sokkal többrétegű.
A nemzetközi média ismétlődő Izrael-ellenes kirohanásai, és a valóságot jobban tükröző folyamatos terrortámadásokról szóló hírek olvasása közben azokban, akik nem a Közel-Keleten élnek, általában kialakul egy sarkított fekete-fehér kép az izraeli közbeszédről.
Ritkán olvasni magyar oldalon arról, hogy
a Gázában élő Hamász és terroristáit, illetve a palesztin késelések és gázolások mögött álló gyilkosokat a hétköznapi palesztinokkal és izraeli arabokkal összemosó, általánosító címkézés nem felel meg a valóságnak.
Felvetődik a kérdés, hogy a többség nem tudja vagy egyszerűen nem érdekli, hogy a zsidó állam területén közel két millió arab él és dolgozik és fizeti az adót. Lehet bíró, ügyvéd, kutató vagy IT programozó, de lehet az építkezésen dolgozó vagy napi tíz órában az élelmiszer házhozszállítást emeleteken felcipelő arab munkavállaló. Vagy orvos, vagy éppen az az ápoló, aki a koronavírus tetőzése idején Pészah este felolvasta a beteg néninek a kórházban a Hagadat.
Vagy lehet Halak, az autista fiú, aki rosszkor, rossz helyen volt, és aki nem azonos a rakétákat kilövő Hamász terroristákkal.
A nemzetközi kommunikációval ellentétben,
az izraeli irányított tiksoret több jelentéssel több szálon, sokak szerint észrevétlenül és túlságosan is mindenre hatással van a hazai életben.
A felvetődő kritikák ellenére azonban, akkor teljesít a legjobban, amikor semlegesíteni tudja a heves közel-keleti indulatok nyomán kialakult lincshangulatot.
A felforrósodott kedélyek hűtésére először Amir Ohana közbiztonsági és Beni Ganz védelmi miniszter és rotációs miniszterelnök fejezte ki részvétét a Halak családnak és tett ígéretet az ügy kivizsgálására.
Közben Jeruzsálem polgármestere, Mose Lion jelezte, hogy szándékában áll részvétlátogatást tenni Halak szüleinél. Az Egyesült Államok izraeli nagykövete, David Friedman Twitteren fejezte ki részvétét a családnak és üdvözölte az ügy folyamatban lévő hatósági kivizsgálását.
Izrael olyan történelmi lehetőségek előtt áll, ami a szuverenitás kiterjesztésén túl egyben a térség vezető biztonsági szerepének felelősségével is együtt jár. Az elkövetkező hetek során Izraelnek a telepes közösségekhez tartozó területekhez való joga mellett, a biztonságos egymás mellett élés és a járulékos veszteségek minimalizálása együtt képezi hosszútávon az amerikai béketerv vízióját.