Izgalmasnak ígérkezik a következő két hét Franciaországban. Emmanuel Macron és Marine Le Pen már el is indultak, hogy meggyőzzék az elnökválasztás első fordulójában nem rájuk szavazókat. Bár Emmanuel Macron továbbra is esélyese a második fordulónak, a felmérések szerint csökken a különbség közte és kihívója között. A verseny így még nyitott, de számos múlt héten feltett kérdésünkre választ kaphattunk. Csak a legfontosabbra, a végső győztes személyére nem.
***
Az első két helyezett: nem történt meglepetés
Papírforma az élen: Emmanuel Macron és Marine Le Pen jutottak a második fordulóba nagyságrendileg 28 és 23 százalékkal. Mögöttük azonban van egy kis érdekesség. A radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon múlt héten nyugtázott megtorpanása valójában csalóka volt, úgy tűnik, hogy rengeteg szavazót győzött meg az utolsó percben. Különösen a városokban elért eredményének köszönhető, hogy még a becsléseket készítő közvélemény-kutatók sem tudták pontosan becsülni vasárnap este a támogatottságát, noha megszámolt szavazóköri adatok alapján dolgoztak. Vagyis mondhatjuk, hogy Mélenchon igazából mégiscsak tartós lendületben volt.
Azonban ez sem volt elég ahhoz, hogy utolérje Marine Le Pent – igaz, egy pillanatig úgy tűnt, pont a városi számolás menete miatt, hogy esetleg ez a forgatókönyv is megeshet.
Aztán a pillanat elmúlt, Mélenchonék elismerték a vereséget.
A második fordulós mérések: még mindig izgalmas
53-47 az átlagos állás a két bejutott jelölt között a második fordulóban, azonban érkeztek 51-49-es adatok is. Ezeket nem érdemes túlértékelni, inkább csak arra figyelmeztetnek, hogy van tétje a két forduló közötti kampánynak. Mert akárhogy is, ez a verseny ezerszer szűkebb, mint a 2017-es volt. Elképzelhető, hogy Marine Le Pen az akkori eredményét (33,9 százalék) idén akár 10-15, ha nem több ponttal is megjavíthatja. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem Macron a második forduló esélyese, a mostani mérések szerint mégiscsak úgy áll a dolog, hogy Marine Le Pennek kell százalékokat találnia, nem Macronnak.
https://neokohn.hu/2022/04/11/nagyon-szoros-lesz-a-francia-elnokvalasztas-masodik-forduloja/
De szűkülő olló mellett, ha az elnök hibázik, ha Marine Le Pen döntetlenre hozza, vagy egyenesen megnyeri az április 20-i vitát, akár meglepetés is születhet. Ami nem lenne igazi meglepetés, ugyanis a számokban, a tendenciákban már most is benne van Marine Le Pen esetleges választási győzelme.
Mélenchon és Pécresse: óvatosan, de Macronra
Különösen nagy szerepe lehet a Mélenchon-bázisnak a második fordulóban: ők azok, akik a sokan vannak, és igen megosztottak a preferenciáik tekintetében. Nem automatizmus, hogy Macronra szavaznának. Ezért fogalmazott olyannyira óvatosan Jean-Luc Mélenchon az első forduló estélyén, mondván, egyetlen szavazat se menjen Marine Le Penre. Valérie Pécresse, aki eredetileg szintén nem ígért efféle „felszólítást”, arra kérte a szavazóit, hogy mérlegeljék a másféle döntés következményeit. Vagyis mindketten, óvatosan fogalmazva, de mégiscsak arra szólítottak fel, hogy a bázisuk Macront támogassa (demokrataként nyilván senkinek nem jut eszébe azt mondani, hogy a népük maradjon otthon egy ilyen fontos választáson, ezért az óvatos fogalmazás lefordítható óvatos Macron-támogatásként).
Mindenki más a várható módon reagált: Anne Hidalgo szocialista jelölt és a zöldek Emmanuel Macron mellett tették le a voksukat, az egyébként Le Pen-kritikus, radikális jobboldali Eric Zemmour pedig teljesen egyértelműen Marine Le Pen mellé állt.
Utóbbi izgalmas tárgyalási és vitatkozási pillanatokat vetít előre a hamarosan következő nemzetgyűlési választásra nézve is. Az első forduló után egyébként szintén előkerült az eleddig nem nyilatkozó Nicolas Sarkozy exelnök, aki a várakozásoknak megfelelően nyíltan Emmanuel Macron támogatója lett.
A két forduló közötti kampány: népszavazás, balra beszélés
Miközben a felek igyekeznek népszavazássá alakítani a második fordulót, amely természetesen a másik személyének az elutasításáról szólna, lassan az is világossá válik, hogy a második fordulós csata a gazdaságilag baloldali elveket valló szavazókért megy. Ez persze a bázis nagysága miatt érthető dolog. A csata a köztársasági elnököt is arra kényszeríti, hogy finomítson az érvein, így például egészen megengedőnek mutatkozott abban, hogy esetleg mégsem emelné 65 évre a nyugdíjkorhatárt, holott az első forduló előtt, amikor még a jobboldalon és a jobboldali szavazókért folyt a harc, nagyon is ezt ígérte.
Arra számíthatunk, hogy a megélhetés és a szociális szféra ügyében zajlanak majd nagy viták, és nyilvánvaló, hogy Le Pen ezekben a tematikákban előnnyel indul. Hátrányban van viszont a nemzetközi és hazai gazdaságirányítás, a makrogazdasági kompetencia területén, ami persze nem közvetlenül érdekli a franciákat – kivéve, ha a kampányban azt sikerül bizonyítani e témák felvetésével, mint 2017-ben, hogy a jelölt alkalmatlan.
Az összeomlók és erős emberek
Sem Eric Zemmour, sem Valérie Pécresse nem értek el olyan átütő sikert, hogy nagy hanggal követelhessék a jobboldal újraszervezésének a jogát, sőt, az eredmények alapján inkább feltételezhetjük, hogy Marine Le Pen lehet a jobboldal erős embere. Valójában mind Zemmour, mind Pécresse igen gyengén szerepelt, nincs tehát olyan eredményük, amire hivatkozhatnának (Zemmour 7 százalékon, Pécresse valamivel 5 százalék alatt végzett).
Pécresse eredménye ráadásul egyenesen tragikusnak tűnik, az összeomlás jeleit vetíti előre a republikánusok számára, ugyanis így még az állami kampánytámogatás nagy részétől is elesnek. A baloldalon a zöldek csak kicsit szerepeltek rosszabbul, mint várni lehetett, de rosszul szerepeltek. Anne Hidalgo párizsi főpolgármester pedig a várható rettenetes eredményt hozta: ők sem követelhetik tisztán a baloldal újraszervezésének a jogát.
A baloldalon az erős ember Jean-Luc Mélenchon lehet, kérdés, hogy nem dönt-e úgy, még marad egy kicsit. A híveinek mindenesetre megüzente: ha a fiatalok nem elégedettek azzal, hogy még nem érték el a céljukat, csinálják jobban.
https://neokohn.hu/2022/04/08/a-vasarnapi-francia-valasztas-ot-nyitott-kerdese/
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.